SZÜNET!

Nagyon, nagyon, de nagyon sajnálom, hogy ezzel állok most elétek...

Sok megválaszolatlan kérdésre keresem most a választ, ahogy ezt írom nektek...

Hogy miért is nem vagyok képes egy elkezdett munkámat soha befejezni? 

Hogy miért nem vagyok képes megbirkózni azokkal a feladatokkal, amiket az élet ró rám? 

Miért nem vagyok képes végre szünet nélkül végigírni egy blogot? 

Szánalmas vagyok néha... De tényleg...

Bevallom, semmiféle köret nélkül, hogy igen, nem vagyok képes írni a blogot!

Ez már vagy a 20.-ik blogom, ahol szünetet tartok, de sok esetben a vége bezárás lett.

Nézzetek nyugodtan lesajnálóan, megérdemlem! Hiszen nem vagyok képes a suli mellett még írni ezt a blogot se... Ha most sajnáltatni akarnám magam, biztosan jönnék azzal a dumával, hogy "nyolcadikos vagyok, sok a dolgom". Tény, hogy rohadt sok dolgom van, de nem számítottam volna arra, hogy a sok tehertől egyszer térde esek...  Nagyon sajnálom, nem vagyok képes jelenleg írni ezt a történetet! 

És azt is sajnálom, hogy a special rész sem érkezett meg,  de technikai problémáim adódtak, amiért kibaszott mérges vagyok, de ejtsük a témát. 

A lényeg az, hogy ha minden felhajtásnak vége, akkor február végén jönni fogok! Ígérem! :)
Még egyszer, gomensai (japán szó, jelentése: sajnálom) ! 

Sok jót kívánok előre is 2012-re! :) 

♥