hát itt volna az első rész, az átjavított Sweet Truth-ban ;) lehet kicsit unalmas így azoknak akik olvasták régen, de ígérem nemsokára ez változni fog! :)) xoxo.
- Ahj...- csuktam be magam mögött a nagy faajtót, majd a táskámat levágtam elé, rá a kabátomat, bementem a szobámba és leültem a laptop elé.
Első utam a facebookra vezetett.
Megnéztem mi történt, hányan jelöltek meg egy képen- amit mellesleg utálok -, majd átjelentkeztem a másik fiókomba.
Igen, két facebookom van. A másodikat először egy álnéven regisztráltam, méghozzá Harry Styles, a brit X-Factor harmadik helyezetteinek, a One Direction egyik tagjának nevén, de csak azért, hogy ha majd sokan bejelölnek és elhiszik, hogy az én fiókom az igazi, akkor elmondom nekik, hogy Harrynek nincsen facebookja, és ezt ő maga írta még a twitterén; ezzel akartam lebuktatni a sok-sok fake facebook fiókokot.
Igen, két facebookom van. A másodikat először egy álnéven regisztráltam, méghozzá Harry Styles, a brit X-Factor harmadik helyezetteinek, a One Direction egyik tagjának nevén, de csak azért, hogy ha majd sokan bejelölnek és elhiszik, hogy az én fiókom az igazi, akkor elmondom nekik, hogy Harrynek nincsen facebookja, és ezt ő maga írta még a twitterén; ezzel akartam lebuktatni a sok-sok fake facebook fiókokot.
De ez már régen volt, mert azóta ’lebuktam’. Szerencsére ennek van egy jó oldala is van…
Azóta rengeteg angollal beszélek, ezzel is gyakorlom az idegen nyelvet, ami eleve hasznomra válik, és rengeteg barátra leltem.
Szokásomhoz híven, most is kiírtam egy idézetet állapotomnak, természetesen angolul:
'Sose felejts el mosolyogni, még akkor sem amikor szomorú vagy, lehet, hogy valaki beleszeret a mosolyodba.'
Rá egy percre egy drága angol barátom, aki történetesen egy Styles rajongó, ráadásul fiú, írt is egy kommentet az állapotomhoz:
"de bölcs lett valaki :D "
Ő vele a legszorosabb a baráti kapcsolatom, jól megért engem.
"de bölcs lett valaki :D "
Ő vele a legszorosabb a baráti kapcsolatom, jól megért engem.
Már úgy kb. két hónapja ismerem őt, és minden együtt elbeszélgetett perccel valamilyen szinten közelebb kerül hozzám!
"haha :D tudom :P"- írtam neki, mikor hirtelen csöngettek.
"haha :D tudom :P"- írtam neki, mikor hirtelen csöngettek.
Annyira megijedtem, hogy egy kicsit meg is ugrottam a székben.
Gyorsan felpattantam és rohantam az előszobába.
Ahogy kinyitottam az ajtót, barátnőm lépett át a küszöbön, és rögtön át is esett a délután odatett cuccaimon.
- Sziia.- nevettem el magam. Barbi komótosan felállt, és halál komolyan megszólalt.
- Sziia.- nevettem el magam. Barbi komótosan felállt, és halál komolyan megszólalt.
- Szia. – mondta és célba vette a gépemet. - Kivel beszélgetsz? – ült le a székembe, és szemöldökét húzogatva megnyitotta az előbb bezárt netet. - Megint azzal a Harry fake-val? – unottan meredt a kommentekre. Nem nagyon bírja a hamis Harry-ket!
- Ahha.- vontam meg a vállam. - Amúgy hogy-hogy most jöttél? Nem úgy volt, hogy csak négyre jössz? – mivel ő nem abba a suliba jár mint én, ezért nem mindig egy időben végzünk.
- Elmaradt a dupla tesi!! – szemei csak úgy csillogtak. Mindig is utálta a tesit.
- Ahha.- vontam meg a vállam. - Amúgy hogy-hogy most jöttél? Nem úgy volt, hogy csak négyre jössz? – mivel ő nem abba a suliba jár mint én, ezért nem mindig egy időben végzünk.
- Elmaradt a dupla tesi!! – szemei csak úgy csillogtak. Mindig is utálta a tesit.
E közben ’HarryStyles Fan’, az angol fiúbarátom írt chat-en.
„ mi újság? Hogy vagy?”
Odahúztam egy széket Barbi mellé, és írtam neki.
„ semmi érdekes. Én jól. : ) és te?”
„megvagyok. :)” – jött a válasz 10 perc után.
Éppen meg akartam kérdezni, hogy milyen a sulija, mert még sosem mesélt róla, de már írt is:
„bocsi, de mennem kell. Legyél jó. Szia xx :D”
Nem írtam neki vissza, csak lecsuktam a gépet, Barbi nagy bánatára és elővettem a kémia füzetemet.
- Megcsinálom két perc alatt a kémiát és mehetünk vásárolni! – mosolyogtam és neki estem a házimnak
***10 perccel később***
- Indulhatunk!! - kaptam fel a convers oldaltáskámat, majd beledobtam a telómat, miközben Barbi már az ajtóban várt.
Felvettem a fehér tornacipőmet és elindultunk egy közeli kis plázába.
***Plázában***
- Ez kell… - rohant egy fekete magas sarkú cipőhöz, csillogó szemekkel Barbi. - És ez is. - futott át a sorokon egy másik cipőhöz.
- Neked nem kell az egész bolt? - kérdeztem kuncogva, mikor utolértem
- DE! – vigyorodott el
***Plázában***
- Ez kell… - rohant egy fekete magas sarkú cipőhöz, csillogó szemekkel Barbi. - És ez is. - futott át a sorokon egy másik cipőhöz.
- Neked nem kell az egész bolt? - kérdeztem kuncogva, mikor utolértem
- DE! – vigyorodott el
- Na jó...akkor a nagy farsangi buli két hét múlva lesz, nem? - kérdeztem, mire barátnőm bólogatott. Ezt a bulit egy helyi diszkóban tartják meg minden évben. Megjelenni csak úgy lehet, ha valami hacukát magadra öltesz. Ezért vagyunk pont a plázában. - Akkor nekem is kellene egy magas sarkú....- elgondolkodtam, még is milyet vegyek!
Hosszas keresgélés után találtam egy fekete színű, bőr, combig érő csizmát, Barbi meg egy egyszerű fekete magas sarkút..
Kifizettük, majd átmentünk a következő butikba.
Hosszas keresgélés után találtam egy fekete színű, bőr, combig érő csizmát, Barbi meg egy egyszerű fekete magas sarkút..
Kifizettük, majd átmentünk a következő butikba.
- Ááááhhhhh...- rohamozott meg egy sort - Ezek kelleneeekkkkk!!! - nézegette ámuldozva a szebbnél szebb ruhákat, aminek az árát még akkor se tudtam volna kifizetni, ha én lettem volna az angol királynő. - Ez de tök jóóóóó. - emelt ki egyet - Ezt próbáld fel! - nyomta a kezembe a fehér koktélruha szerű ruhakölteményt, aminek a derekán egy fekete öv ékeskedett.
Nem nagyon akartam belebújni, mert eléggé távol állt tőlem, de a rocker menyasszonyi feelinghez szükséges volt. Meg eleve nem is volt érdemes ellenkezni, mert akkor lett volna ihaj-csuhaj....Elrángatott volna az öltözőig, és rám ráncigálta volna a ruhát! Belegondolni is rossz!
***
Amikor már a hátulján a cipzárt húztam fel, akaratlanul is belenéztem a tükörbe, és rendesen meglepődtem. Nem vagyok egoista, de ez most tényleg jól állt!
Amikor már a hátulján a cipzárt húztam fel, akaratlanul is belenéztem a tükörbe, és rendesen meglepődtem. Nem vagyok egoista, de ez most tényleg jól állt!
Persze az árát is megnéztem, de reméltem, hogy valami csoda folytán lesz valami leárazás pont erre a ruhára, és megvehetem!
- Na milyen? - bújtam ki szégyenlősen az öltözőfülke függönye mögül.
- Ez… Kurva jó!- nézett rám kidülledt szemekkel. - Fordulj meg! - parancsolta, mire én lassan megpördültem. - Ezt meg kell venned! - mondta mosolyogva.
- Az árát nézted már? - húztam a számat, mert rá kellett jönnöm, ma nem lesz leárazás, akárhogy is szeretném!
- Mennyi? – lépett mellém
- 10 ezer... - nevettem fel kínomban.
- Besegítek. 5-5 ezer. - kapta ki a kezemből a ruhát, és rohant a pénztár felé.
Mire odaértem, már a zacskóban volt a ruhám az övével együtt.
- Barbi...most haragszom rád! - elmosolyodtam. Azért ez kedves volt tőle, de túlzásba viszi néha. Az 5 ezer forint, mégis csak 5 ezer!
- Na de miért? Kaptam egy 20-ast mamától. Had költsem már el! - kacsintott, majd belém karolt és mentünk haza.
***Otthon***
- Akkor holnap délután! – köszöntem el Barbitól miután odaadtam neki az 5 ezret és felbaktattam a lépcsőn, mivel egy kisebb panelházban lakok.
Igaz, hogy az első emeleten van a lakásunk, de mégis olyan volt, mintha a 10.-re mentem volna fel!
- Besegítek. 5-5 ezer. - kapta ki a kezemből a ruhát, és rohant a pénztár felé.
Mire odaértem, már a zacskóban volt a ruhám az övével együtt.
- Barbi...most haragszom rád! - elmosolyodtam. Azért ez kedves volt tőle, de túlzásba viszi néha. Az 5 ezer forint, mégis csak 5 ezer!
- Na de miért? Kaptam egy 20-ast mamától. Had költsem már el! - kacsintott, majd belém karolt és mentünk haza.
***Otthon***
- Akkor holnap délután! – köszöntem el Barbitól miután odaadtam neki az 5 ezret és felbaktattam a lépcsőn, mivel egy kisebb panelházban lakok.
Igaz, hogy az első emeleten van a lakásunk, de mégis olyan volt, mintha a 10.-re mentem volna fel!
- A zárral is megbajlódtam, majd amikor beléptem, felbotlottam a felmosó vödörben.
- Anyaaaaa - mérgelődtem, mert ráadásul belerúgtam az ajtófélfába is.
- Szia. Hol jártál? - kérdezte, miközben felsegített
- Barbival voltam plázázni. Vettünk ruhát, meg cipőt, stb. Na de megyek tanulok még. - majd ott hagytam anyát.
Nem bírtam ki, ezért inkább célba vettem a fürdőt, és felpróbáltam a szerzeményeimet.
Felkötöttem a szőkésbarnás hajamat, megragadtam a fényképezőmet, és csináltam pár fotót.
Majd mindenestül leültem a laptop elé, és feltöltöttem face-ra a képet.
Rögtön megrohamoztak.
"so pretty :D"- írták sorra
Alig győztem megköszönni, mikor az egyik komira eléggé rácsodálkoztam.
"omg... u r sooooo beautifuuuulll....:| :)"
Először azt hittem képzelődök, de még párszor megnéztem, és végül jót mosolyogtam...”Harry” írta, akinek az igazi nevét még ma sem tudom.
"ohh..thanks;)" – írtam neki vissza.
- Anyaaaaa - mérgelődtem, mert ráadásul belerúgtam az ajtófélfába is.
- Szia. Hol jártál? - kérdezte, miközben felsegített
- Barbival voltam plázázni. Vettünk ruhát, meg cipőt, stb. Na de megyek tanulok még. - majd ott hagytam anyát.
Nem bírtam ki, ezért inkább célba vettem a fürdőt, és felpróbáltam a szerzeményeimet.
Felkötöttem a szőkésbarnás hajamat, megragadtam a fényképezőmet, és csináltam pár fotót.
Majd mindenestül leültem a laptop elé, és feltöltöttem face-ra a képet.
Rögtön megrohamoztak.
"so pretty :D"- írták sorra
Alig győztem megköszönni, mikor az egyik komira eléggé rácsodálkoztam.
"omg... u r sooooo beautifuuuulll....:| :)"
Először azt hittem képzelődök, de még párszor megnéztem, és végül jót mosolyogtam...”Harry” írta, akinek az igazi nevét még ma sem tudom.
"ohh..thanks;)" – írtam neki vissza.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése